Információk a hegységröl, szálláshelyek, túrabeszámolók

Csalhó hegység

A hegység ismertetése

A Csalhó-hegység a Keleti-Kárpátok központi részén helyezkedik el. A Ráró, a Görgényi-havasok és a Nagyhagymás hegységekkel együtt a Keleti-Kárpátok központi részének közepes magasságú hegyeihez tartoznak. Formai gazdagságát annak köszönheti, hogy a hegység főleg mészkőből épül fel. 290 km2 -en terül el. Az Aranyos-Beszterce, a Békás és a Kis-Beszterce vízei határolják, mély völgyeikkel elválasztják a szomszédos hegyektől.

 

Északnyugati szomszédja a Besztercei-havasok, amelyet két csúcs ural: a Budac (1859 m) és a Köves-Beszterce Pietrosul Bistrit ei (1794 m) Észak és északnyugati irányban a Stâ nsoara hegység található, ennek a magassága alig haladja meg az 1500 m-t, legmagasabb csúcsa a Bivolu (1530 m). Délen és délnyugaton a Tarkő határolja, 1600 m magas csúcsai között a Grindus a legmagasabb. Nyugat és délnyugat irányában a Csiki-havasok vannak, melyeket a Nagyhagymás jellemez a maga 1792 m magasságával.

 

A Csalhó 1750 m magas gerincével és a két meghatározó csúcsával az Ocolas u Mare (1907) és a Toaca (1900 m) az egész tájat uralja. A Csalhót a Keleti Kárpátok császárának is szokták nevezni, az első olyan hegy, amely már 1716-ban bevonult a román irodalomba és már 1840-ben megjelent róla egy útikalauz.

 

A Csalhó és a Kelemen havasok tájai igen gazdagok a természet által kifaragott alakzatokban, melyeket a népnyelv nagy fantáziával nevezett el, soknak a mitológiából vett hősök neveit, mások a különböző irodalmi alakok nevét viselik.

Menedékházak

Hamarosan jön az interaktív térkép a menedékházakkal. Köszi a türelmet.

AKtuális időjárás