Információk a hegységröl, szálláshelyek, túrabeszámolók

Fogarasi havasok

A hegység ismertetése

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok és Románia legnagyobb hegytömbje. 70 km hosszú, 40 km széles. Körülbelül 3000 négyzetkilométeres területtel rendelkezik. Számos 2400-2500 méter feletti csúcsa miatt az Erdélyi Alpok címet is viseli.

 

Nyugati határát az Olt völgye képezi. Keleten a Királykő és a Persányi hegység, északon a Fogarasi-medence határolja, míg délen a Cimpulung, Bradetu, Arefu és Jiblea medencék. A Fogarasi-havasoktól délre, párhuzamosan húzódik egy alacsonyabb hegylánc, amelyet a Jézer-Papusa, a Ghitu, a Fruntii és a Cozia hegységek alkotnak. A két hegyláncot a keleti oldalon a Dimbovita folyó felső szakasza, nyugaton pedig a Lovistea medence választja el.

 

A 70 km hosszúságban elterülő Fogarasi főgerinc központi részén a több tucat 2400-2500 m fölötti csúcs és az ezeket összekötő nyergek fűrészfogszerű láncolatban követik egymást. A keleten elhelyezkedő Lutele-csúcs (2176 m) és a nyugati Moasa-csúcs (2034 m) között, légvonalban számolt közel 50 km hosszúságban a főgerinc magassága egyetlen alkalommal csökken 2000 m alá, az 1923 m-es Zirna-nyeregben.

 

A Kis-Galasescu és a Negoi-csúcs között a gerinc átlagmagassága 2450 m. Ugyanezen rész hegynyergeinek az átlagmagassága 2290 m, a legtöbbjük valamivel 2300 m fölött helyezkedik el. A legalacsonyabb nyereg ezen a részen az Árpás-nyereg (2170 m), míg a legnagyobb szintkülönbség egy nyereg és a szomszédos hegycsúcs között 222 m, az Orzanelei-nyereg (2305 m) és a Nagy-Vist csúcs között.

 

A főgerinc keleti és nyugati végződései lényegesen alacsonyabbak a központi részeknél. A keleti oldal a Comisu-csúcstól (1883 m) két, már többnyire erdő borította ágra szakad. Az egyik kelet, észak-kelet irányú és a Vacarea-Mare (1721 m), Vacarea-Mica (1510 m), Tagla (1641 m), Fata Sfintu Ilie (1626 m), Fagetul csúcsokon túl a Poiana Marului nyeregben (770 m) és a Sinka-völgyében ér véget, amely elválasztja a Persányi-hegyektől. A másik kelet, dél-kelet irányú, és a Lerescu (1690 m), Fagetul Caprei (1513 m), Manastirii (1613 m), Ciocanea (1631 m), Tamasul Mare (1735 m) csúcsok irányában a Curmatura Foii-nyeregben ér véget, amely elválasztja a Királykő hegységtől. A hegység nyugati vége a Chica Strimbanului (1511 m) csúcstól szakad három rövidebb, erdő borította ágra, amelyek az Olt völgyében érnek véget.

 

A Fogarasi főgerinc a földtörténeti negyedkorban kialakult gleccserek eróziós nyomait viseli magán. A jégárak nyomán kialakult hatalmas gleccservölgyek, morénahalmok, tengerszemek, valamint az ezeket elválasztó, sokszor penge élességű gerincek késztették Emmanuel de Martonne francia földrajztudóst, hogy Erdélyi Alpokként emlegesse a Fogarasi-havasokat.

 

A főgerincből úgy északi-, mint déli irányba számos mellékgerinc ágazik le. Az északiak többnyire párhuzamosak és viszonylag rövidek, nem haladván meg a 10 km-es hosszúságot. A központi részen, a Szombatfalvi-völgy és a Serbota-völgye között elhelyezkedő 12 mellékgerinc többsége nagyon keskeny és erősen tagolt a magasabb részeken, így csak hegymászók számára járhatóak, a megfelelő felszerelés használata mellett. Ezek közül a legfontosabbak a Muchia Dragusului, Muchia Zanoaga, Muchia Vistea Mare, Muchia Girdomanu, Buteanu-gerinc, valamint a Romániai sziklamászók téli próbakövének tartott Kis-Árpás gerinc. Az északi oldal úgy turisztikai, mint látvány szempontjából legfontosabb gleccservölgyei a Vistisoara, Nagy-Vist, Ucisoara, Ucea Mare, Podragu, Podragel, Nagy-Árpás és Kis-Árpás, Bilea valamint a Serbota-völgyek.

 

A dél felé elterülő hegylábak sokkal hosszabbak, szélesebbek és szelidebbek, mint északi társaik, ezért itt a pásztorkodás és a legeltetés is elterjedtebb. Négy ezek közül meghaladja a 30 km hosszúságot és számos hegylábi mellékgerincben ágazik szét. A legfontosabb a Moldoveanu csúcsból leágazó Moldoveanu-Scarisoara-Picuiata gerinc, amely az összes dél felé induló hegyláb közül a leghosszabb, és a legnagyobb átlagmagassággal rendelkezik.

 

Románia 14, 2500 m-es vagy ezt meghaladó csúcsa közül nyolcat a Fogarasi-havasokban találunk: Moldoveanu (2544 m), Negoiu (2535 m), Nagy-Vist (2527 m), Lespezi (2517 m), Buteanu (2507 m), Hartopu (2506 m), Cornu Caltunului (2505 m) és Dara (2500 m).

 

Az északi oldal legfontosabb tavai között említjük az Urlea, Vistisoara, Podragu, Podragel, Bilea, Doamnei és Avrig (Feleki) tavakat, míg a déli oldal legnagyobb tavai a Lacul Mioarelor, a Valea Rea nyugati tava, Scarisoara, Iezerul Podul Giurgiului, Capra és a Caltun. A legnagyobb kiterjedésű a 4,65 ha-os Bilea-tó, a legmélyebb a Podragu-tó (15,5 m), a legnagyobb magasságban a Lacul Mioarelor (Bárányok tava) fekszik, 2282 m-en. A déli oldalon számos mesterséges tó található, melyek közül a legnagyobb a Vidra-tó, de számottevő kiterjedésű a Topolog, a Vilsan és a Lacul Baciului is. A hegység dél-keleti szélén, a Dimbovita folyó felső részén található az ugyancsak nagy kiterjedésű Besenyő-tó.

Menedékházak

Hamarosan jön az interaktív térkép a menedékházakkal. Köszi a türelmet.

AKtuális időjárás